KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

Kinek éri meg biogázerjesztőt építeni ?

• Aki egy értékes környezetbarát energiahordozót szeretne előállítani.
  
• Olyan cégek számára, ahol veszélyes szerves hulladék keletkezik.
  
• Ha új trágyatartályt kell építeni, ezt célszerű biogázgyártással összekötni.
  
• A meglevő trágyatartályt is kedvező áron biogáztermelő berendezéssé lehet alakítani.
  
• Aki a trágyaszagot csökkenteni szeretné.
  
• A nyitott tárolással ellentétben a zárt biogázüzemben nincs ammónia és metánveszteség.
  
• Nincs tápanyagveszteség ( különösen Nitrogén ), mivel az erjedés légmentes helyen történik, nincs kipárolgás és nem, mossa ki az esővíz.
  
• A trágyázási sokk a gyakoribb trágyázással elkerülhető, ezzel javul a növények egészsége, kevesebb növényvédő szert kell használni.
  
• Sok mezőgazdasági üzem számára fontos lehet, ha a házi szennyvíz a saját biogázüzembe folyik így nem kell drága csatornadíjat fizetni.
  
• Biogázerjesztésből visszamaradt trágya a fejtrágyázás során kevésbé marja a fejlődő növényeket, mint a nyers trágya. A nyers trágya állaga is javul, ami a keverésnél, szivattyúzásnál, szétterítésnél előnyös.
  
• Higiénizáló hatása is jelentős szempont.
  
• A tápanyag visszaforgatás miatt kevesebb műtrágyát kell vásárolni.

Fűtési szempontból mi lehet az igazi megoldás ?  Melyik drágább, vagy még drágább energia-fajta?   

A MEGOLDÁS az, hogy mindenki komoly hőszigetelést rakat fel meglévő épületének a külső falaira, kívülről (10...20 cm hőszigetelés) és a födémére is felülről (20...30 cm hőszigetelés) páraáteresztő hőszigeteléssel, minél hőhídmentesebb módon! Az ablakokra pedig belülről felszereltetne egy harmadik nyíló szárnyat, hogy sokkal kevesebb hő menjen ki az ablakokon, vagy kicseréltetné az ablakokat 3-rétegű üvegezésű ablakokra. Mindezzel kb. a felére csökkenti az épületének a fűtési hőigényét! Emiatt, ha nem is lesz elég Magyarországnak a földhő + Paks + a saját gázmezők + a vidék számára még az energia-erdők, akkor is jóval kevesebb gázt kell megvásárolni külföldről! Hiszen az épületek alig igényelnek majd fűtési hőt!!!

NAPENERGIA

Milyen feltételeknek kell eleget tenni, hogy egy ilyen rendszert alkalmazni lehessen?
Meglévő csatlakozási pont szükséges, illetve a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb termelői kapacitás építhető be (kismegszakítók, vagy biztosítékok összegzett amperértéke [A] x 230 [V] / 1000 = rendelkezésre álló teljesítmény [KVA], pl.: 3x16 A x230 kV / 1000 = 11,04 kVA

Hogyan történik az elszámolás, mi történik a többlettermeléssel?

A csatlakozási pontra kétirányú mérőberendezés kerül felszerelésre. Elszámolási időszakonként a leolvasott termelt és fogyasztott energiamennyiségből szaldó számítással határozható meg a fogyasztás, vagy a többlettermelés. A többlettermelést, a felhasználóval szerződésben álló villamosenergia-kereskedő/egyetemes szolgáltató jogszabály alapján köteles átvenni.

Milyen díjszabás vonatkozik a visszatáplált energiára? Van-e különbség az átvételi árban a napszakok között?

A háztartási méretű kiserőmű a belső fogyasztói hálózatra csatlakozik, a termelt energia a belső hálózaton rögtön el is fogyasztható. Amennyiben a termelt energia nem kerül felhasználásra megmérve kikerül a közcélú hálózatba, ennek elszámolása az elszámolási időszakon belül szaldó alapján történik. A szaldószamítás értéken (forint) történik a következő szerint: a fogyasztási irányra készül egy számla (100%), a termelési irányra szintén készül egy számla (a vételezett energia díjának 85%-án), ezekhez pénzmozgás nem társul. A két számla szaldója alapján fogyasztási többlet esetén a villamosenergiakereskedő/egyetemes szolgáltató, termelési többlet esetén a termelőállít ki végszámlát. Mivel lakossági felhasználóként tarifabontás (éjszaka/nappal) nélkül szolgáltatjuk az energiát, termelés során is egységes tarifával kell számolni.

A jogszabály a felek megállapodása alapján havi, negyedéves, vagy éves elszámolási időszakot tesz lehetővé. Mivel elszámolási időszakon belül szaldóelszámolást kell alkalmazni, érdemes az egy éves elszámolási időszakot választani. A helyben el nem fogyasztott termelt villamosenergia, mérés után bekerül a villamosenergia rendszerbe, ahonnan az elszámolási időszakon belül bármikor visszavehető (a hálózatot tárolókapacitásnak lehet használni). Éves szinten a fogyasztáshoz illesztett termelői kapacitás termelt/fogyasztott energiái kiegyenlítődhetnek (havi elszámolásnál ha a felhasználó nem tartózkodik otthon minimális fogyasztás adódik a termeléssel szemben).

Többlettermelés esetén milyen adózási kérdések merülnek fel?

Mivel a többlettermelést el kell számolni, ki kell fizetni, a felhasználónak bevétele keletkezik. A bevételre vonatkozóan ÁFA, a jövedelemre vonatkozóan
pedig nyereség-/jövedelemadó fizetési kötelezettség adódik.

Milyen költsége van a hálózatra csatlakozásnak?
Nincs csatlakoztatási költség. Mivel a rendelkezésre álló teljesítményig épül be a termelőkapacitás, hálózat megerősítésre, halózatfejlesztésre nincs szükség, csatlakozási díjfizetési kötelezettség nem keletkezik. A meglévő mérőberendezés kétirányú mérőre való cseréje 3x16A csatlakozási teljesítményig az elosztói engedélyes kötelezettsége.

Kb. mekkora átfutási ideje van a szerződéskötésnek?

A szerződésmódosítás és mérőcsere átfutási ideje cca. 6-8 hét