Zöld Energia
8500 Pápa, Vajda ltp. 7
36 20 / 427 - 6593
   
 
  •  









 

ENERGIATAKARÉKOSSÁGI TANÁCSADÁS, TERVEZÉS, PÁLYÁZATÍRÁS, SZERELÉS.

 

Cégünk az energiatakarékosságban kíván segítséget nyújtani , mivel a villamos, fűtési, hűtési és gőz energia egyre többe kerül. Átvizsgáljuk az Ön intézménye, üzeme, társasháza, lakása gépészeti rendszerét, az épület hőveszteségeit és javaslatot teszünk, árajánlatot adunk a költségcsökkentésre.

Pályázati lehetőséget keresünk az energiatakarékossági beruházásra.

Megvalósíthatósági tanulmány készítése.

Energiabeszerzési tanácsadás :az energiát kereskedő társaságok árulják, akiknek rendszerhasználati díjat kell fizetniük a hálózat tulajdonosának. Tehát azzal a szolgáltatóval lehet szerződést kötni, amelyik a legkedvezőbb feltételeket kínálja.

A beruházás egy kézben a tervezéstől a beüzemelésig.

Finanszírozás : az energetikai beruházás/ESCO konstrukció:az energiacsökkentést eredményező beruházások lebonyolítása és pénzügyi fedezete nem a Megrendelő, hanem egy harmadik fél által realizálódik. A Megrendelő a szerződés futamideje alatt a megvalósított fejlesztések következtében létrejött megtakarításból fizeti vissza a beruházás költségeit. A szerződés lejártát követően a teljes megtakarítás , illetve a beépített anyagok a Megrendelőt illetik.

- Meglevő rendszer beszabályozása, szivattyúcsere (korszerű energiatakarékos, változtatható ford.számú típusra), épület hőszigetelése.

- Megújuló energia berendezés szerelése (napkollektor, hőszivattyú, biomassza felhasználás, napelem)

     
     

 

 Magyarországon sokszor átesünk a ló túloldalára! Mivel egyre drágább a gáz, emiatt most mindenki át akar térni fatüzelésre és pellet-tüzelésre! Ön úgy gondolja, hogy van rengeteg keményfa-tűzifa Magyarországon? És úgy gondolja, hogy van rengeteg fűrész-üzemünk is, ahol összegyűjtik a fűrészport hogy fa-pelletet készíthessenek belőle? És úgy gondolja, hogy amikor már rengetegen akarnak fát vagy pelletet venni, akkor nem verik fel ezeknek az árát is? Nem gondolja, hogy mindegyik energia-fajta kb. egyformán nagyon drága lesz? És Ön elhiszi, hogy ha egy magyar és sűrűn lakott településen (hiszen nem az Alpokban lévő egymástól távolabb eső családi házakról van most szó) szóval amikor majd egy magyar és sűrűn lakott településen minden kazánban fát vagy pelletet fognak eltüzelni, akkor azok kevésbé füstölnek és nem okoznak szmogot?


Ön szerint mivel fogunk fűteni a jövőben?

----------------------------------------------------------------------------------------------

Fűtési szempontból mit alkalmaznék én, és mit nem?


   Én az elektromos kompresszorral működő hőszivattyút bizony nem alkalmaznám tömegesen! Ahol nincs hulladékhő, ott talajszondás,vagy fúrt kutas berendezést használnék! Ha Magyarországon egyre több lenne az elektromos kompresszorral működő fűtési hőszivattyúkból, akkor még több elektromos áramot kellene termeltetni a gázzal működő erőműveink által, amely erőművekből csak kb. 40%-os hatásfokkal jön ki az áram! Ez pedig országos szinten nagy pazarlást és nagy környezetszennyezést okozna! Hogy miért éri meg mégis pl. Kanadában az, hogy rengeteg hőszivattyút alkalmaznak? Hát azért, mert ott rengeteg vízi-erőmű olcsón termeli az áramot és közben a vízi-erőművek nem füstölnek!
Ön mit szól ehhez?
   A hazai távfűtés egy részének viszont át kellene térnie a több ezer méterről felhozható földhő hasznosítására! Megemlítem, hogy ez nem az a talajhő, amit a hőszivattyúk használnak. Magyarország alatt ebből a több ezer méter mélyen lévő földhőből van sok, csak ki kellene használni!

   Meg kell említenem a biomassza-tüzelést is (pl. a fával, kukoricával, náddal és egyéb növényekkel történő tüzelést is). De azonnal jeleznem kell, hogy Magyarországon sajnos már jelenleg is csak kb. fele annyi erdőnk van, mint egy európai átlag-országban, így az erdőink kiirtása eltüzelési célok miatt nem túl jó gondolatnak tűnik. És mi lenne ha energia-erdőket ültetnénk? Ugyan nem rossz gondolat, ültetni kell "gyorsan" növekvő fákat, aztán pár év múlva ki kell vágni azokat, aztán újra ültetni. De azért megjegyzem, hogy az onnan kitermelt fa azért nem éppen úgy ég, mint egy bükkfa! Ennek ellenére az energia-erdő vidéken mégis jó alternatíva lehet egy 50 km-es körzet részére. Távolabbra már nem biztos hogy megéri elszállítani az energia erdőből kivágott fákat, mert egyre drágábbak a szállítási költségek. És vizsgáljunk meg még egy gondolatot: a fatüzelést ma azért tekintik környezetbarátnak, mert a fa az élete során széndioxidot eszik, majd amikor eltüzeljük, akkor ugyanannyi széndioxidot bocsátunk az égbe, mint amennyit megevett. Tehát nincsen plusz környezetszennyezés! Igen ám, de a fa több év alatt eszi meg a széndioxidot, és főként vidéken, az erdőben eszi meg azt, viszont amikor eltüzeljük a fát, akkor viszont rövid időn belül kibocsátjuk a sok széndioxidot és ráadásul koncentráltan egy lakókörnyezetben szennyezünk vele!!! Hogy ezek után ez környezetbarát-e? Hááát? Szerintem ha egy város minden épülete és minden kazánja áttérne fatüzelésre, télen akkora szmog lenne, hogy én inkább nem laknék ebben a városban. Tehát a fatüzelés és a biomassza szerintem csak a vidék számára lehet alternatíva, vagy erőművek számára. És végül a biomassza témában nézzük még meg a kukorica, vagy egyéb növények eltüzelési lehetőségét. Csak röviden. Szerintem ez egy zsákutca, mert élelmiszerből is egyre kevesebb van, így aztán egyre inkább nem éri meg eltüzelni sem az emberi élelmiszereket, sem az állati eledeleket. Hát akkor mivel lehetne még fűteni?

   Nagy eséssel rendelkező folyóink nincsenek, így sok és komoly vízi-erőművet sem tudunk létesíteni!
   És Paks? Hát az fogas kérdés! Szerintem Magyarország a jövőben annyira függni fog az energia-szegénységtől, hogy Paksot egyszerűen muszáj fejleszteni! Persze minél biztonságosabban!
   És azt a kevés gázmezőnket is okosabban kell bevetni az energia-szolgáltatásba!
   És gondolni kell a nyugaton tisztának számító tartályos Pb gázra is! De leginkább az autók számára, fűtési célokra csak alternatívaként!

De mégis! Fűtési szempontból mi lehet az igazi megoldás! Melyik drágább, vagy még drágább energia-fajta?

A MEGOLDÁS az, hogy mindenki komoly hőszigetelést rakat fel meglévő épületének a külső falaira, kívülről (10...20 cm hőszigetelés) és a födémére is felülről (20...30 cm hőszigetelés) páraáteresztő hőszigeteléssel, minél hőhídmentesebb módon! Az ablakokra pedig belülről felszereltetne egy harmadik nyíló szárnyat, hogy sokkal kevesebb hő menjen ki az ablakokon, vagy kicseréltetné az ablakokat 3-rétegű üvegezésű ablakokra. Mindezzel kb. a felére csökkenti az épületének a fűtési hőigényét! Emiatt, ha nem is lesz elég Magyarországnak a földhő + Paks + a saját gázmezők + a vidék számára még az energia-erdők, akkor is jóval kevesebb gázt kell megvásárolni külföldről! Hiszen az épületek alig igényelnek majd fűtési hőt!!!

Igen ám, de ha egy épület kazán-szükséglete a felére csökkent, akkor a kazánt is ki kell cserélni, mert a régi kazán túlságosan pazarló lesz, hiszen annyira icike-picike teljesítményen kellene működnie, amin nem tud működni! Főleg ősszel és tavasszal, de az enyhe téli napokon sem! Csak sűrű ki-és-be kapcsolásokkal tud manipulálni, amitől persze idő előtt tönkre is fog menni! Mert egy hagyományos gázkazán (a hagyományos gázkazánokat én egyébként "gázzabáló" kazánnak nevezem, szóval egy hagyományos gázkazán) általában csak 100%...és...50% között tud működni, most viszont 50%...és...10% között kellene működnie, emiatt csak ki-és-bekapcsolásokkal tud manipulálni. És hogy ennek hátrányait még jobban megértse mindenki, felteszek két kérdést:  

   1. Mennyit fogyasztana az Ön benzines autója pl. Budapesten használva, ha én úgy vezetném, hogy 50%-ig, vagy még erősebben benyomnám a gázpedált aztán fölengedném 0%-ra, aztán megint 50%-ig, vagy még erősebben benyomnám a gázpedált és megint fölengedném 0%-ra és ezzel a módszerrel próbálnám 50 km/h sebességre leszabályozni (lemodulálni) a motort? (Tehát sűrű ki-és-bekapcsolgatásokkal manipulálnék, hiszen a régi gázkazánban sincs 50%...és...10% közötti szabályozási lehetőségem, tehát most az autóban sincs erre lehetőség). Szóval? Mennyit fogyasztana így az Ön benzines autója? Lehet hogy jóval többet, mint az amúgy is magas városi fogyasztás?
   2.   És lehet hogy az ilyen használattól idő előtt tönkre is menne az Ön autója?

Lássunk egy konkrét példát! Nézzünk egy 1970-es években épült, kb. 10x10 m-es kisméretű téglás, földszintes családi házat! Ennek a háznak az eredeti kazánigénye 16 kW.
 Ha most ezen a családi házon már sok és jó hőszigetelésünk van, akkor ez a ház dermesztő hidegben is csak kb. 8 kW-os kazánteljesítményt fog igényelni, ősszel-és-tavasszal pedig csak kb. 2 kW-ot!!! Olyan kazánt kell tehát választani, amelyik le tud szabályozni (modulálni) önmagától legalább 2 kW-ra! A fatüzelésű kazánok, a vegyestüzelésű kazánok, a faelgázosító kazánok és a pellet kazánok óriási többsége viszont nem tud leszabályozni 2 kW-ig! Emiatt rengeteg fatüzelésű kazánhoz és sok pellet-kazánhoz is min. 1000 literes puffertárolót kell majd alkalmazni. Ettől pedig jól megnő a beruházási költség! Sőt! Jó sok hő elszökik attól, hogy egy nagy puffertárolóban 6 hónapnyi fűtési idény alatt szinte folyamatosan pl. 60°C-os vízhőmérsékletet tartunk, hiszen ilyen nagy tárolónak nagyon komoly hővesztesége van!
   Mindezekből következik, hogy a gázkazán, persze a kondenzációs(!) gázkazán, amelyik le tud szabályozni icike-picike teljesítményre is, az még mindig(!) sokkal "barátibb" megoldás!
Javaslom pl. az Unical cég Alkon 09 R12-es kondenzációs gázkazánját, amely 1,9 kW-ig lemodulál! 

   Kiegészítésként persze én is alkalmaznék magamnak egy vegyestüzelésű kazánt,  de ha lehet, akkor a vegyestüzelésű kazánhoz sem alkalmaznék puffert! Ezt viszont csak akkor tehetem meg, ha viszonylag tehetetlen, azaz lassú fűtési rendszerem van, pl. padlófűtés, vagy pl. régi vastag-acélcsöves jó-nagy-radiátorokkal szerelt radiátoros fűtés, és az ilyen sok hőszigeteléssel ellátott házamhoz csak a hidegebb napokon (kb. december közepétől kb. február közepéig) raknám meg a vegyestüzelésű kazánt. És amikor abban már leégett a tűz, akkor úgyis automatikusan át tudja venni a fűtési szerepet a kondenzációs gázkazán.

   De Figyelem! Sok tervező most azt hiszi, hogy én badarságokat beszélek az Unical vegyestüzelésű kazán puffer nélküli alkalmazását említve. De ne higgyen az ilyen tervezőnek! Az ilyen tervező nem ismeri az Unical Fokolus 20-as vegyestüzelésű kazán gyakorlati működését! Valószínűleg azt sem tudja, hogy a lángnyelvek fölött egy felizzó, boltív alakú katalizátor (úgy is mondhatnám hogy utóégető) működik a Fokolus vegyestüzelésű kazánokban, így a tűz akár 7..8 órán keresztül is lassan-lassan éghet le a kazánban! Persze ehhez az is kell, hogy úgy kell megrakni a kazánt fával, hogy a hasábfák tetejére (tehát nem a hasábfák alá, hanem a hasábfák tetejére) kell rakni a papírt és az apró-fákat, és ott fent kell meggyújtani! Így mindig csak a felül lévő hasábfák fognak lángolni!!! És megemlítem még, hogy a Fokolus vegyestüzelésű kazánokban eltüzelhető szinte minden száraz, éghető, szilárd tüzelő, pl. fahasábok, gallyak, deszkadarabok, fabrikett, szén, és dolgozunk azon, hogy 2011 nyarától beleszerelhető legyen utólag egy második generációs pellet égő is, hogy a Fokolus bármikor átállítható legyen fapellet tüzelésre vagy a jóval olcsóbb agripellet tüzelésre is.

   És mikor alkalmaznék Unical faelgázosító kazánt? Hááát? Családi házban azt hiszem csak akkor alkalmaznék faelgázosító kazánt, ha lenne "alkalmi-inasom", aki minden nap egyszer vagy kétszer behordaná a fél méteres farönköket a faraktárból a kazánházba és meg is pakolná velük a kazánt. Hiszen a faelgázosító kazánok csak farönkökkel vagy fabrikettel tudnak működni. És ha a ház ura nincs otthon, akkor a farönkök mozgatását nem bízhatjuk a hölgyekre. Nagy és hatalmas épületek fűtésére már szívesen alkalmaznék több darab egymás melletti Unical Gasogen 93 kW-os faelgázosító kazánokat vagy Unical Airex 200 kW-os faelgázosító kazánokat is. Akár 8 db-ot is egymás mellett, 1,6 MW-ig. Puffer nélkül!!! Ezeket a nagyobb teljesítményű faelgázosító kazánokat már 1 m-es farönkökkel kell megpakolni, de ehhez nem kell különleges szaktudás, könnyen fel lehet venni munkanélkülieket ilyen feladatra, vagy közmunkásokat is lehet alkalmazni.

   És miért nem alkalmaznék faapríték tüzelésű kazánt? Mert a faapríték tárolásának óriási helyigénye van pl. a farönkökhöz képest, de ami ennél is nehezebb az az, hogy hogyan szárítom ki a faaprítékot még a beraktározás előtt és hogyan tartom több hónapig is szárazon a faapríték-kupac belsejét is, nehogy dohosodni kezdjen. És milyen a faapríték fűtőértéke a farönkökhöz képest? És mennyi füstje van? Hááát? Minden apró részletet át kell gondolni!
   És Figyelem! Sok hozzá nem értő kivitelező a kondenzációs gázkazánnal is bődületes hibát szokott elkövetni! Például azt, hogy a kondenzációs gázkazán fűtési oldalát ráköti egy fűtési pufferre! Ne engedje! Óriási hiba! Ilyen esetben a kondenzációs gázkazán fogyasztása nemhogy 30..50%-kal kevesebb lesz, hanem kb. 30%-kal több lesz, mint a régi hagyományos gázkazáné!
- Mert a kondenzációs gázkazán nem igazán kondenzációs üzemben fog működni, ha a kazán 70/50 °C-kal az átlagosan 60°C-os puffert fűti!
- És mert a puffernek nagyon komoly hővesztesége van, hiszen csak akkor nem lenne az, ha 500...800 mm hőszigetelést alkalmaznánk a puffer alatt is, és körülötte is, és felette is!)))

Megemlítem még, hogy számunkra az nem elég minőségi szint hogy a kivitelezők szépen szereltek meg egy kazánházat! Akár 12 kW-os kazánházról beszélünk, akár 500 kW-osról, vagy akár 7 MW-osról. Nálunk inkább az a fontosabb, hogy az energia-megtakarítás ne csak 15% legyen, hanem minimum 30%-os mértékű, de jó néhányszor elérjük az 50%-os megtakarítást is. Akkor is, ha csak a kazánházi gépészetet, valamint a fűtés és melegvíz-termelés szabályozását cseréltettük ki, de az épület hőszigeteléséhez hozzá sem nyúlt senki! Ezért a lényeg nem a szép szerelésen van, hanem a kazánházi megoldáson.

A MEGOLDÁS milyensége a lényeg!

(Pl. az, hogy minél kisebb teljesítményre le tudjanak modulálni a kazánok! És hogy minél alacsonyabb tudjon lenni az égbe menő füstgázok hőmérséklete! És ha lehet ne alkalmazzunk fűtési puffereket sem! És a használati melegvíztermelést vagy előnykapcsolásban, vagy külön kazánnal termeltessük, de semmiképpen sem párhuzamos üzemeltetéssel! Stb.)

És még valami! Sokszor halljuk vissza a megrendelőktől, hogy azt mondta nekik a szerelő, hogy:
"Mivel Önnek radiátoros fűtése van és a radiátorok kicsik, emiatt nem érdemes a régi hagyományos gázkazánt kondenzációs gázkazánra kicserélni! ..." Ne higgyen az ilyen szerelőnek! Csak tudatlanságból mondhat ilyet!

És még egy gondolat az elektromos kompresszorral működő folyadék-víz hőszivattyúkról. Mielőtt Ön elköltene 3...4 milló Ft-ot egy családi ház hőszivattyújára a hozzá szükséges kutakkal együtt, előbb inkább informálódjon körültekintően, nem lenne-e gazdaságosabb és főleg környezetbarátabb megoldás az, ha ezt a sok pénzt inkább napkollektoros fűtés-rásegítésre költené? A levegő-víz hőszivattyúk alkalmazását pedig akkor javaslom,ha nyári hűtésre is használja.

De most nézzük tovább az épületünk energia-fogyasztását:


Ha már ennyire alapos hőszigeteléssel ellátott házunk van, akkor kiderül, hogy a használati melegvíz minden napos felmelegítése (4 főre kb. 3.400 kWh/év = 12.240 MJ/év) egészen komoly energia-mennyiséget jelent a most már kicsi teljesítmény-igényű fűtéshez (kb. 10.000 kWh/év = 36.000 MJ/év) viszonyítva. Emiatt természetesen napkollektorokat alkalmaznék, amelyek egy olyan szolár-rétegtárolót (Príma-hőtárolót) fűtenének, amely a friss-víz-moduljával megtermeli a használati melegvizet is, sőt(!), ugyanez a szolár-rétegtároló ősszel és tavasszal rá tud segíteni a fűtési rendszeremre is. Persze télen - vagy a kondenzációs gázkazán, - vagy a vegyestüzelésű kazán, ráfűtene, azaz rásegítene a napkollektoros melegvíz termelésre, tehát a szolár-rétegtároló felső harmadára, (de a kondenzációs gázkazán fűtési célokból semmiképpen nem fűthet rá ennek a tárolónak a fűtési puffer-területére!)

(Figyelem! Az szerelők 2 csőkígyót tartalmazó szolár-bojlert szoktak alkalmazni! Mi ezt nem javasoljuk, mert zsákutca! Ugyanis amikor már kétszer ilyen drága lesz az energia, szerintem kb. 3..5 év múlva, akkor Ön hiába bővíti a kollektorok felületét 4..5 m2-ről 15..20 m2-re, ezzel a szolár-bojlerrel nem tud rásegíteni a fűtésre, mert a szolár-bojlerben ivóvíz jellegű víz van, míg a fűtési rendszerben nem-ivóvíz van. Kell majd tehát egy újabb és nagyobb tároló, és újabb hely is kell ahhoz, sőt a kétféle tároló miatt újabb szolár-szabályozó is kell majd. Aki tehát előrelátóbb és összességében jóval kevesebbet akar költeni, az már most építtesse be magának a már említett napenergiás Príma-hőtárolót. Családi házhoz 1000 vagy 1500 litereset.)

És végezetül javaslom, hogy a szolár rendszernek a méretezését és a főbb anyagok kiíratását végeztesse el díjmentesen a Príma-Szolár szakmai ajánlatot készítő szoftverrel egy épületgépész tervező által, vagy egy fűtésszerelő által! Úgy, hogy készíttessen el egy alap-ajánlatot és még minimum +3 alternatív ajánlatot is a napkollektoros rendszerére! Tulajdonképpen ezzel illik kezdeni az egész napkollektoros munkát! Mármint a szoftverrel. (E szoftverrel percek alatt leméretezhető a szolár rendszer és ezzel egyidőben a szoftver eleve elkészíti a főbb-anyagok beárazott és tételes listáját is 1 m2...200 m2 (1000 m2) közötti napkollektoros rendszerekhez. Akár napkollektoros melegvíz-termelésre, akár uszoda melegítésre, akár fűtés-rásegítésre, vagy akár napkollektorokkal történő nyári hűtésre, vagy ezek bármilyen kombinációjára is.)

És mivel a szoftver 2011. januárjától azt is kiírja, hogy a választott alternatívához melyik tervminta alapján történjen a szerelés, ezek után már csak hívni kell egy igényesebb szerelőt, aztán indulhat is a kazánházi korszerűsítés és a napkollektoros szerelés!

   Megemlítem még, hogy egy átlagos családi háznál nagyobb épülethez előbb egy épületgépész tervezőt is hívnék!
A nagyobb szolár rendszerek esetében is azzal kezdődik a tervezés, hogy a Príma-Szolár szoftverrel percek alatt méreteztetünk és eközben a szoftver automatikusan elkészíti a főbb anyagok beárazott és tételes listáját is, majd a tervező esetleg módosítja a szolár-folyadék liter értékét, vagy felülbírálhat egy-két dolgot, majd a tervmintákat alapul véve megrajzolja a konkrét épületre vonatkozó konkrét szolár terveket.

Az előzőekben megemlített megoldásokat, mint épület-felújításokat, én tömeges elterjedésben képzelem el. De természetesen épülni fognak új házak is, amelyek már igazán hőhídmentesek tudnak lenni, így aztán sokkal-sokkal jobban hőszigeteltebbek lesznek. (150 m2-es új családi háznak csak 3750 kWh/év lesz a fűtési hőigénye!) Sőt! Passzív-házak is fognak épülni! (Amelyeknél 150 m2-nek csak 2250 kWh/év lesz a fűtési hőigénye!) Ezeket az igazán hőhídmentes házakat, vagy ezeket a passzívházakat már gyakorlatilag 100%-osan ki lehet fűteni "díjmentes" napenergiával!!! (COP = kb. 30) Sőt a nyári hűtést is 100%-os biztonsággal meg lehet oldani napkollektorokkal! És természetesen a melegvíztermelést is 100%-osan meg lehet oldani napkollektorokkal, télen is! (Pedig 4 fő éves melegvíz hőigénye kb. 3.400 kWh/év, néha több lesz, mint az éves fűtési hőigény!) Ha ilyen igényei lennének, akkor is forduljon hozzánk teljes bizalommal!

Napkollektor :

-  minden napkollektor négyzetméterrel  napi 20-40 liter 45 oC -os vizet lehet előállítani áprilistól októberig.

- A napkollektorok tájolása déli legyen , a dőlésszög függ a felhasználás időszakától ( tél, nyár )

- A napkollektoros rendszerre nagyon sokféle megoldás van, kérjen az Ön egyéni igényére szabott ajánlatot.

Hőszivattyú :

A környezeti föld, víz, levegő hasznosítás, épületfűtés, hűtés, melegvízkészítés, a termálfürdők elfolyó  vizeinek és egyéb ipari hulladékhők hasznosítására is alkalmas.

            előnye:  biztosítja a gáztól való függetlenséget, ezenkívül az üzemelése olcsóbb, biztonságosabb. Nem kell kémény, nem robban, nincs széndioxid veszély. 30-40 %-os energiamegtakarítás. Hűtésre is kedvezően alkalmazható. A földhős hőszivattyús rendszerek hűtéskor sokkal kevesebb energiát használnak fel a klímaberendezésekhez képest.

           működése : a gépben van egy kompresszor, ami az egyik oldalon nagy vakumot, a másik oldalon  nagy nyomást hoz létre.
 Nagy vakumnál, - mint a szódás üveg patronjánál - nagyon hideg lesz ( akár mínusz 60 oC ), ez a mínusz 2o oC-os levegőből is tud hőt felvenni. Nagy nyomásnál, mint a biciklipumpánál ( akár + 60 oC) , nagy meleg lesz, ezzel lehet fűteni, vizet melegíteni.

                                              A hőszivattyúk működésére jellemző szám a jósági tényező (COP). Ez a dimenzió nélküli viszonyszám azt mutatja,hogy egy egység befektetett villamos energiából hány egység hőenergiát képes a készülék előállítani. Vizes hőszivattyúnál 6-os COP levegősnél 4,1 -es COP érhető el. ( A levegős hőszivattyúk -20oC -ig működnek ! )

Az európai piacvezető
(német-svájci tulajdonú) Alpha-InnoTec gyár két év alapos tesztelés után, sorozatban gyártja a 14 kW fűtés- és 18 kW hűtésteljesítményű, reverzibilis, kültéri levegőkazánt.

A berendezés egy készülékben helyettesíti a gázkészüléket és a klímaberendezést. A HŰTŐ-FŰTŐ levegőkazán a téli fűtési üzemen kívül, nyáron a hűtési időszakban megfordítja a hőszivattyú működési körfolyamatát, ezáltal biztosítja a hűtést.
A készülék a fűtésszezonban átlagosan 14 kW fűtésteljesítményt, a hűtésszezonban pedig 18 kW hőelvonást tud biztosítani.

A készülék ideális felületi hőleadókhoz (padlófűtés, mennyezethűtés, falfűtés/- hűtés), és hűtő-fűtő fancoil-okhoz (termoventilátorokhoz).

Egyszerű és energiatakarékos megoldás, alkalmazásával a fűtési- és hűtési költségek csökkennek. Halk a működés, egyszerű a beépítés, nem kell hozzá gáz, kémény, nem robban és rendkívül gazdaságosan fűti-hűti az épületet, állítja elő a használati melegvizet.

ORC berendezés (jelenleg kísérleti üzemben működik)
 

„Organic Rankine Cycle” 

   Áramtermelés meleg vízből az elpárologtatás elvén működő ORC-rendszerrel. Ez egy termodinamikai körfolyamat, amely a hőenergiát mechanikai energiává alakítja. ( John Rankine skót fizikus találta fel. )

   Különlegessége, hogy 75 °C – 105 °C -os vízből ( Megfelelő térfogatáram esetén ) képes áramot termelni. A kilépő hőmérséklet 35-45 °C, az áram termelés mellett még ez a meleg víz is hasznosítható.

 A geotermikus energia kitermelésénél lehet elsősorban használni és minden olyan helyen ahol a meleg hasznosítás nélkül elveszik.

 Pl: biogáz, -biomassza üzem, füstgáz hasznosítás tégla és tetőcserép gyár, hulladékégető, kórház, hotel, iskola, uszoda, bevásárlóközpont, középületek. 

A napkollektorral termelt meleg vízzel is lehetséges ilyen berendezést üzemeltetni.

Karbantartásigénye egy évben egyszer.

 

Ön a(z) 216175. látogatója lapunknak
By GyGaTech (C)2011 (By G' V1.05)